A “sós ricotta” vagy az “érlelt ricotta” (ricotta stagionata), a friss ricotta egyik variánsa, melyet a délolasz tartományokban készítenek. A friss ricottával ellentétben állaga szárazabb, sajtszerű, íze karakteres, enyhén sós. Ehetjük magában, salátára reszerelve, de karakteres alapanyaga olyan ismert ételeknek is mint a szicíliai pesztó (pesto siciliano) vagy a pasta alla Norma, 
Készítése
A juh-, kecske- vagy tehéntejsavót 85-90 fokra melegítve, a savóból “pehely” formában kiválnak a proteinek. Ezt leszűrik és kis kosarakba téve néhány napig szikkadni hagyják.
A szikkasztás után a friss ricotta tetején nagy szemű tengeri sót terítenek szét, majd fa polcokon jól szelőző helyen 10-60 napot érni hagyják.
A szikkasztás után a friss ricotta tetején nagy szemű tengeri sót terítenek szét, majd fa polcokon jól szelőző helyen 10-60 napot érni hagyják.
A kereskedelmi forgalomba kapható “érlelt” ricották közül a szárazabb, reszelt változatot juhtejből, míg puhább, szeletelve fogyasztandó szardíniai társát kecsketejből készítik.
Nevének eredete
A ricotta szó a termék készítési technikájára utal, azaz újra felmelegített, tejsavból készített. (ricuocere = újra főz, ricotta= újra főzött).
Variánsok
Bor és sós ricotta
A sós ricotta a legtöbb szicíliai vörös borral jól házasítható, de legfinomabb ha Cerasuolo di Vittoria vagy l'Etna Rosso borral fogyasztjuk.
Felhasznált forrás
0 Megjegyzések