
A rucola egy aromás, lágyszárú, egynyári növény, mely a Mediterrán övezetben valamint Ázsia nyugati felén őshonos. Enyhén csípős és kesernyés ízű, ami karakán jelleget ad a belőle készített salátáknak, ételeknek.
Felhasználása a konyhában
- Frissen saláták készítéséhez használják mind önállóan mind részalapanyagként, valamint majonéz, krumplisaláta, fajitas jellegű ételek ízesítésére.
- Főzve leveseket valamint tészták mártásait ízesítik vele, míg a Közép - Keleten a magjait használják fel egy igen erős és pikáns mustár készítésére.
A növény gazdag kalciumban, káliumban, vasban,
magnéziumban, szelénben, C és B5 vitaminban valamint segíti az emésztést is.
A rucola mint
afrodiziákum
Az ókori rómaiak afrodiziákumnak tartották és a levelén
kívül lelkesen fogyasztották a növény magját is, így ekkortájt inkább szerelmi
vágykeltő orvosságként használták mintsem salátaként. Ezzel szemben néhány déli
országban úgy vélték, hogy ha a serdülőkorban levő hölgyek rucolát fogyasztanak
akkor a mellük nagyobbra fog nőni. Más források viszont arról tesznek említést
hogy azok a szerzetesek akik olyan likőrt fogyasztottak, amely rucola kivonatot
is tartalmazott nagyobb mennyiségben, hát bizony szívesen véget vettetek volna
a szerzetesi fogadalmukat. Ez utóbbit a gyógynövénygyűjtő Matthias de Lobel
jegyezte fel a 16. században.
Felhasznált
források:
0 Megjegyzések